A fővárosban a Hegyvidéken a legmagasabb az erdő- és zöldterületek aránya, a zöldterületek kialakítása és a beépíthetőség tekintetében az országos és fővárosi előírásoknál is szigorúbbak a kerületi szabályok. A kertvárosias, hegyvidéki lakóterületeknél például az önkormányzat által előírt minimális zöldfelületi arány magasabb, mint amit a fővárosi szabályozás a Margitszigeten előír. A Hegyvidéki Önkormányzat az elsők között alkotta meg a fák védelméről szóló rendeletét, és szigorú előírások vonatkoznak a beépítésre szánt területeken a fák kivágására és pótlására is.
Miközben az építkezések miatt tavaly és tavalyelőtt közel ezer fát vágtak ki a kerületben, addig ebben az időszakban 2820 új fa ültetését írtuk elő az építkezéseken, az önkormányzat pedig további 1350 fát telepített a befizetett fapótlási díjakból. Az elmúlt években tehát az építkezéseken kivágott fák mennyiségéhez képest több mint négyszer annyi fa ültetését írta elő az önkormányzat a Hegyvidéken.
Az elmúlt hetekben több téves, illetve valótlan információ jelent meg azzal a hegyvidéki képviselő-testületi határozattal kapcsolatban, ami hat területet érintően kezdeményezi a fővárosi településszerkezeti terv és rendezési szabályzat módosítását. A módosítások főként önkormányzati tulajdonú ingatlanokat érintenének, többségük lakóövezetből zöldterületbe kerülnének át, egy-egy esetben pedig zöldterületből lakóövezetbe sorolás történne a főváros hozzájárulása esetén.
Adódik a kérdés, hogy miért kezdeményezte a kerületi Önkormányzat a Fővárosnál a módosításokat?
A Fővárosi terv több esetben nem veszi figyelembe, hogy mi a valóság. A kerületi Önkormányzat a kéréseiben a valós, a természetben meglévő állapothoz szeretné igazítani a fővárosi tervet. Így az a terület, amely a főváros szerint beépíthető lakóterület, a valóságban viszont közpark és erdő, kerüljön közpark és erdő övezetbe, ami pedig ezekre alkalmatlan, az legyen inkább lakóterület.
Nézzük a konkrétumokat:
A kerület kezdeményezi a Melinda út-Rácz Aladár úti átkötés és környezetének átsorolását. Ez a 2000 m2-es aszfaltozott terület a fővárosi tervekben közpark övezetben van. A természetben viszont egy aszfaltozott út szeli ketté a területet, melynek esetleges megszüntetése sok lakóban felháborodást keltene. Az önkormányzat az út jogi kialakítása mellett döntött, biztosítva annak megtartását. Igaz, hogy az út két oldala közpark besorolású, de itt a terepviszonyok miatt sem játszótér, sem közpark nem alakítható ki. Mérete és meredeksége miatt az erdészet sem erdőként tartja számon.
Fontos kiemelni, hogy a kérdéses út helyett a fővárosi tervekben évtizedeken át egy rossz, környezetvédelmi szempontból is vállalhatatlan út nyomvonal szerepelt, mely gigászi támfalrendszert és egy, még a pesti oldalról is látható viadukt megépítését és a területen található erdő kivágását jelentette volna. A hegyvidéki képviselő-testület mostani övezetátsorolási javaslata ezzel szemben megteremtené a lehetőséget, hogy a Rácz Aladár út meglévő, érintett szakaszát legálisan, a környezetet óvva kiépíthesse az önkormányzat.
Nézzük a Hegyhát úti telket.
Ez az ingatlan régebben a fővárosi és a kerületi tervekben is egy önkormányzati tulajdonú építési telek volt. A fogaskerekű lehetséges nyomvonalának biztosítása miatt viszont közpark besorolású lett a terület, ami a Hegyhát út, Ordas út és egy építési telek közé ékelődött be. Mivel azonban ez a tervezett nyomvonal végül kikerült a tervek közül a közparki átsorolás indokolatlanná vált, ezért a korábbi övezeti besorolás visszaállítását kezdeményezzük.
Mi kerül a másik kalapba?
Például egy olyan a fővárosi terv szerinti építési telek, melynek beépítése az erdészet szerint is nyilvántartott erdőt tartalmaz, ahol a megközelítést biztosító út kiépítése miatt is rengeteg fát kellene kivágni. Ezen a telken valóban erdő található. Továbbá több olyan fővárosi terv szerinti beépíthető telek, ami közvetlen erdőterülethez kapcsolódik, vagy olyan főváros szerint beépíthető telek, melyen közpark található.
Ezeknél az ingatlanoknál a Hegyvidéki Önkormányzat szándéka hosszú távon biztosítani a növényállomány fennmaradását.
Nézzük a számokat:
Ezekkel az övezeti átsorolásokkal összességében nem csökken a zöldterületek aránya a kerületben, a biológiai aktivitásérték viszont nő. Az építési lehetőségeket megvizsgálva elmondható, hogy a módosítás a jelenlegi fővárosi tervhez képest közel 3000 m2 szintterülettel csökkenti a beépíthetőséget a Hegyvidéken.
A felvetődő aggályokat ugyanakkor komolyan veszi a kerület vezetése, ezért az átsorolási javaslatok környezeti vizsgálattal is kiegészülnek annak érdekében, hogy a főváros a városrendezési és környezetvédelmi szempontok alapos mérlegelését követően hozhassa meg döntését.
