Kultúra

Magyar Szentek Csarnoka

Forrás

Ötszázhúsz szent, boldog, felterjesztett vagy boldog emlékezetű, Nagy-Magyarországgal valamilyen módon kapcsolatba került személy kapott helyet, a Hegyvidéken élő dr. Buzády Tibor legújabb könyvében. A Magyar Szentek Csarnoka című kötetet a kulturális szalonban megtartott író, olvasó találkozó keretében ismerhették meg a kerületiek.

A programot megnyitó Fonti Krisztina mindenekelőtt arról beszélt, hogy a kulturális szalon új épülete méltó kereteket ad az itt megtartott rendezvényeknek. Pontosan ez volt az önkormányzat célja, amikor a kulturális funkció mellett döntött. A helyszín bemutatását követően az alpolgármester röviden összefoglalta dr. Buzády Tibor rendkívül mozgalmas, sokszínű életútját. Elmondta, hogy az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt, az akkor már orvosi egyetemista ellenálló, kénytelen volt Nyugatra menekülni. Londonban folytatta tanulmányait, majd élt Dániában, Svédországban, majd Münchenben telepedett le, innen jött haza 2001-ben.

Orvosi hivatása mellett irodalmárként is maradandót alkotott, de foglalkozott könyvkiadással és kutyatenyésztéssel is, nevéhez fűződik a müncheni Széchenyi Kör megalakítása. A rendszerváltás idején igyekezett segíteni a magyarországi átalakulást. Számos kitüntetés birtokosa, amikkel szerteágazó tevékenységét ismerték el, három nyelven írt könyvet a magyar kutyafajtákról, kötete jelent meg a Lázár lovagrendről.

dr. Buzády Tibor

 

A most elkészült Magyar Szentek Csarnoka hatalmas munka eredménye, hiszen több, mint félezer személy jelenik meg benne. A magyar vonatkozású szenteket, vértanúkat, boldoggá avatottakat és felterjesztetteket, Isten szolgáit térben és időben helyezi el a szerző az ókortól egészen napjainkig.

„A szerző szembesít minket a ténnyel, hogy a szentek bizony közöttünk élnek. Éppen ez kötet legnagyobb értéke, testközelbe hozza a szenteket. Jó szívvel ajánlható valamennyi korosztálynak, hiszen a fiatalok számára is izgalmas olvasmány” – hangsúlyozta Fonti Krisztina.

Dr. Buzády Tibor elmondta, hogy Zalaegerszegről származik, hálásan emlékszik vissza ottani iskoláira, melyek nagyszerű tudást adtak. Az osztálya 80-90 százaléka egyetemre tudott menni. Pécsett volt orvostanhallgató, részt vett 56-ban a felkelésben, tíz napra a pécsi rádió vezetője lett. Ezért kellett emigrálnia, az országot elfoglaló oroszok ugyanis már november 4-én keresni kezdték.

 

A kötettel kapcsoltban ismertette a boldoggá és szentté avatás folyamatát, előbbihez legalább egy, utóbbihoz két igazolt csodatételre van szükség. Általában gyógyuláshoz fűződő csodákat ismernek el, a feltétel az, hogy a mai tudásunk szerint megmagyarázhatatlan eseményről legyen szó. Magyarországon egyébként még soha nem történt ilyen csoda.

Vértanúk esetében a boldoggá avatásnak nincsen ilyen feltétele. Ez a szabály vonatkozott a magyar elsőfogadalmas ciszterci szerzetes Brenner Jánosra, aki az 1956-ot követő üldöztetések során halt vértanúhalált. Érdekességként megemlítette, hogy a magyar szentek közül, egyedül Szent István tiszteletét rendelte el a katolikus egyház. Dr. Buzády Tibor szerint kevés a magyar, és még kevesebb a civil szent. Kritikaként fogalmazta meg a szentté avatás hossz idejét, jelenleg 7000 kanonizált mellett 2500-an várnak az elfogadásra.

Nemrégiben a magyar származású Antal Veronikát avattak boldoggá Moldvában, Csángó földön. Boldog Merz Ivánt, akinek kalocsai az édesanyja, a horvátok szeretnék szenté avattatni. Hamarosan boldoggá avathatják Vándor József szalézi szerzetest, aki Kubában tevékenykedett. Folyamatban van Kaszap István és Marton Boldizsár boldoggá avatása, esetükben is a csoda bizonyítása van hátra. A vértanú Bódi Mária szentté avatási eljárásának egyházmegyei szakasza 2016. október 22-én véget ért, ezt követően a Kongregáció határozhat először boldoggá, majd szentté avatásáról. Róluk is szól a Magyar Szentek Csarnoka című kötet.

Facebook Comments

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés